Galéria 2018 Galéria 2013 HÓNAPOK Itthon Magyarországon! Galéria Európa útjain!

Szoszéd várak ott fent északon

 

Szomszédvárak fent északon


Az Északi-középhegység szélén járok. A Tarján-patak völgyétől keletre húzódik a szépséges Medves bazaltfennsíkja, melyből különleges és szépséges vulkanikus csúcsok emelkednek ki. A csodát mi adhatja még? Az egyiken a 625 méter magasságban lévőn áll Salgó vára, míg az 526 méteres Somoskő vára áll. A hegyeket alkotó bazalt egy része megkövesedve őrzi a múltat, a kiömlő forró láva különleges formáját. Ezek közül a legkülönlegesebb a somoskői vár mögötti bazaltömlés és a kissé távolabb található „kőtenger”.
Őszi látkép
Őszi látkép
Kőzuhatag
Kőzuhatag
Somoskő vára
Somoskő vára
Salgó vára
Salgó vára
Somoskő vára


Egy meredek „cukorsüvegen” bazaltkúpon áll Somoskő büszke vára. Sokan kutatták, vajon honnan jöhet a „kő” utótag, mi másból eredhetne, mint a helyről ahová épült, a sok-sok kőből.
Úgy tartják, hogy építtetője nem más, mint a Nógrád vármegye leggazdagabb nemzetségének, a Kacsicsoknak Illés ágából származó egyik családtagja lehetett. Valamikor a 13. században épült az első része. Bár viszonylag kicsi a vár, ha a kiterjedését nézzük, de erejét nem is ennek köszönheti. Sokkal inkább az elhelyezkedésének. Azt mondják azzal, hogy három oldalról szinte megközelíthetetlen, azaz nehezen bevehető. Nagy védelmi célokat nem is szántak neki. Arra volt igazán alkalmas, hogy elférjen benne a környék birtokosnak a családja, természetesen néhány szolgával vagy védelmet adó fegyveresnek, no és néhány állatnak, leginkább lónak az istállóban.
A király ellen lázadó Csák Máté oldalára álló családtól elvéve a várat, 1323 –ban Szécsényi Tamás erdélyi vajdának adományozták, akik uralták a várat a család kihalásáig. De birtokolta a gúti Országh és a Losonci család, közösen. Majd 1480 –tól a Losonciaké lett teljesen. A török vész idején végvár lett, majd 1554 –ben a török kezére került az „elővárnak” számító Salgó vára. Így lett „magányos” ék a környező elesett várak között. Ekkor erősítést kaptak három ágyútorony megépítésével. Át is építették ezzel egy időben, kibővítették. 1560 –as években Losonci István özvegye lakta, két gyönyörű lányával, Fruzsinával, Annával. Sokszor megfordult ekkor itt a katonaköltő Balassi Bálint. Anna asszony iránti szerelmét a Júlia-dalokban örökítette meg, írta le szépségesen.
1576 -ban aztán eljött a vég. Ali füleki bég rátámadt a várra. Hiába minden. Az erős várfal, a magasság. Az első ágyúlövésektől megrettent az ifjú várkapitány és az éjszaka leple alatt elsomfordáltak a várból, magára hagyva azt.
1593 –an foglalták vissza a keresztény hadak. Ahogyan egykoron a magyar várőrség, úgy most a török is megriadt és éjszaka leple alatt oldott kereket. Magyar kézen lett újra a vár.
1605-ben a vár őrsége ellenállás nélkül megnyitotta a kapuit Bocskai István fejedelem győztes hadai előtt.
Rövid ideig Thököly Imre kurucai birtokolják.
Ám lassan a magyar várak sorsára jutott. Romossá vált, elhanyagolták. Így ért véget dicsőséges története. Ma azonban látogatható. Aki pedig felkapaszkodik, megláthatja, milyen csodálatos táj tárulkozik ki a szeme előtt. Sőt! Megláthatja a messze távolban található „testvérvárat” Salgó várát is.
Salgó vára
Már az előbb leírtak szerint is látható Somoskőről a másik büszke vár, Salgó vára. A hegy és a vár neve a „sajog” szóból származhat, melynek jelentése: fénylő, ragyogó. Azt mondják, hogy a napsütésben a hegytető sziklái, melyek kopáran tűnnek ki a hegyoldalból, meg-megcsillannak a fényben.
A vár építtetője a már megismert Kacsics nemzetség Illés ágazatából származó család volt a 13. század végén és a 14. század elején. 1460 –ban a Szőllősiektől és Rapiaktól a Felvidék nagy részét elfoglaló cseh zsoldosvezér Jan Jiskra hadai foglalták el, így ezt a várat is. Mátyás király azonban néhány hónap múlva vissza is foglalta. Elzálogosítást követően a Szapolyaiaknak. Minden arra utal, hogy ekkor épülhetett a felső vár nyitott udvara és akkor alakították ki a sziklába vájt vízgyűjtőt is.
Szapolyai Jánost 1526 –ban királlyá koronázták. A várat Ráskayknak adományozta, akik Nógrádban Fülek és csővár birtokosai voltak, betöltve a vármegye főispáni tisztjét is.
Az 1530 – 40 –es években épülhetett ki az alsó vár. Itt helyezték el a gazdasági épületeket, a szolgák és a katonák szálláshelyeit és természetesen az istállókat is.
A nagy várak elestével megpecsételődött Salgó várának sorsa is. Kedvező a helyzete miatt nehezen bevehető. Kara Hamza szécsényi bég ezért cselhez folyamodik. Ágyúcső-formára hasonlító fatörzseket vontatott fel kerékre szerelve a környező magaslatokra. A látásviszonyok romlása is a törökök kezére játszott. A várban lévők szabad szemmel nem érzékelhették a faragott szerkezeteket. Ságiványi Simon kapitány mit gondolhatott mást, mint hogy nagy erőkkel sorakoztak fel a törökök. nem volt benne bátorság sem sok, így a felszólításra megadta magát és átadta a töröknek a rá bízott várat.
A tizenötéves háború kezdetén Pálffy Miklós és Tiefenbach Kristóf 1593 –ban alig egy hét alatt vissza is foglalja Fülek várát, a török megunja a csatározásokat, így feladja Somoskőt és Salgót is csata nélkül.
A 17. századtól a várnak fokozatosan megszűnik minden katonai jelentősége. Pusztulni hagyják és sajnos mára alig-alig láthatjuk eredeti szépségét. De onnan fentről szép a táj. Rálátni Salgótarjánra, a közeli hegyekre és természetesen a szemben lévő Somoskő várára is.
Somoskő – Salgó 2012.10.23.
Honlap készítés:
Eco-Webdesign Kft.

-

Galéria 2018

-

Galéria 2013

-

HÓNAPOK

-

Itthon Magyarországon!

-

Galéria

-

Európa útjain!

-


Copyright © 2011. Kerekes György természetfotós oldala - Minden jog fenntartva!